Budapesti rendelő: +36-20-361-9530, info.tamasidr@gmail.com Kiskunfélegyházi rendelő:+36 70 626 8389, kiskunfelegyhazirendelo@gmail.com

Homeopátia: szelíd gyógymód vagy placébó?

Nyomtatás Szerző : dátum : 2020-08-13 kommentek : (0)

A napokban az EASAC, vagyis az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (European Academies’ Science Advisory Council) adott ki olyan véleményt, mely itthon jelentős (az eredeti közlemény üzenetét jóval meghaladó) negatív sajtóvisszhangot kapott. Ennek a szervezetnek minden EU-ország tudományos akadémiájának egy-egy tudós képviselővel a tagja. A homeopátiáról írt véleményt az EASAC egy munkacsoportja dolgozta ki, s – annak saját honlapja szerint – a bizottság magyar tagja Vécsei László szegedi neurológusprofesszor volt.

Bár a természetgyógyászat más területei sem képesek tudományos mércével megállni a helyüket, ez még nem azt jelenti, hogy ezeket száműzni kellene a gyógyítás eszköztárából. A CAM, vagyis a természetgyógyászat kosarában számtalan hasonló erőteljességű gyógymód van, és semmi rendkívüli nincs abban, ha a gyógyászat ezen területei lassú és enyhe hatások sorozatát indítják el, nem pedig azonnali hatással felelnek meg az elvárásoknak. Ugyanakkor a bioenergetika vagy a reflexológia mögött nincs olyan iparág, mint a homeopátiás gyógyszerek gyártása, mely csak Európában kb. 10 ezer embert foglalkoztat, így senkinek sem szúrja a szemét olyan mértékben, mint a homeopátiás ipar térnyerése a konzervatív gyógyszerek rovására. Az utóbbi években árnyékbokszolás zajlik a homeopátia körül. Úgy tűnik, a homeopátiát képviselői és érdekeltségei túl magasra emelték, ami sokakat arra ingerel az ellenzők táborában, hogy letaszítsák onnan. Olyasmi ellen harcolnak, aminek nem volt és nincs tudományos mércével mérhető hatása, míg az ellentáborban olyan dolgot védelmez, ami nincs. Nem is kellett volna azt bizonygatni, hogy van ilyen hatás, és talán nem is kellett volna hasonló jogosítványokkal ellátni a homeopátiás szereket, mint a konzervatív gyógyszereket.

Mi az, ami a negatív vélemény megfogalmazását előmozdíthatta?

Először is az, hogy az európai lakosság hite a homeopátiás gyógyszerekben töretlen, évente 6%-kal növekvő mennyiségben veszi igénybe azokat. A homeopátiás gyógyszerek forgalma Európában meghaladja az egymilliárd eurót, az USA-ban a 3 milliárd dollárt, és akkor még nem beszéltünk Indiáról, valamint a világ más részeiről. Egyes európai országokban, pl. Németországban minden második felnőtt rendszeresen fogyaszt homeopátiás szert. Ez nyilvánvalóan aggodalommal tölti el a konzervatív gyógyszerek gyártóit.

Tudományos berkekben amúgy is létezik zsigeri ellenszenv a természetes gyógymódokkal szemben. A tudomány felkent és önkéntes prókátoraiban él az a szemlélet, hogy a szent tudományt meg kell védeni a babonától, miközben a dolog észrevétlenül átcsúszik középkori boszorkányüldözésbe, és egyesek szívesen meg is égetnék a téma valamennyi elemét. A homeopátia a CAM, vagyis komplementer és alternatív medicina, magyarul a természetgyógyászat része. A CAM kosarán belül számtalan olyan módszer létezik, melynek nincsenek meggyőző tudományos bizonyítékai. Ez nem azért van így, mert az a módszer szemfényvesztés, hanem azért, mert nem bizonyítható a tudományos vizsgálatok mércéivel. Ugyanakkor kétségtelenül a homeopátia képviselői, ellentétben a bioenergetika vagy a talpmasszázs képviselőivel, jól szituált orvosok, akik igyekeztek ‒ a mundér becsülete miatt is ‒ azt a látszatot kelteni, hogy a homeopátia tudományos. Ezt a védhetetlen csúsztatást aztán tudományos berkekben ki is használták. Nem a dietétikát, nem a gyógynövényeket, nem a manuális orvoslást vagy a fizioterápiás gyógymódokat emelik ki, hanem a homeopátiát, melynek egységes eljárásmódja lehetővé teszi az általánosítás útján az egész témakör leszólását. Ugyanakkor a homeopátia kiiktatásával az egész természetes gyógymódok kosarát remélik gyengíteni.

A homeopátia elleni hisztériának felülő egyetemek hozzák létre a valós sarlatánságot

Eközben a fejlett országok egészségügyi ellátásának jelentős része, akár 50%-a, nem nevezhető evidencia alapú eljárásnak. Hanem tapasztalati eljárás: ápolástan, pszichoterápia, manuális szakmák (sebészet, nőgyógyászat, fogászat tevékenységének) egy része stb. Az orvosok sem tudnak erről, és folyamatosan azt a látszatot keltik, mintha minden egyes eljárás tudományos alapokon állna. Habár a kísérletes orvostudomány, valamint a kísérletes gyógyszerkutatás valóban jelentős mértékben átalakította és egzaktabbá tette az egészségügyet, véleményem szerint továbbra is az empíria képezi az alapját az egészségügyi tevékenységnek. Ráadásul a gyógyszer-központúságnak sok vadhajtása is megjelent. Metodikai leírások, az orvos személyiségének gyógyhatása, az életmód elveinek módosítása, a pszichoszomatikus alapok javítása legalább olyan fontos részei az orvoslásnak, mint az újabb és újabb gyógyszerek körüli publikációtömeg, melyekkel meggyógyítani többnyire a betegeket nem lehet, csupán tüneti kezeléssel életet hosszabbítani, ami persze egyáltalán nem kevés, de nem pótolja az ember életének holisztikus megreformálását jelentő komplementer gyógymódokat.

A homeopátiát Magyarországon minden orvos jogszerűen gyakorolja, aki rendelkezik hozzá megfelelő végzettséggel. A végzettségeket az egyetemeken szerezhették meg. Azzal, hogy most a médiahisztéria miatt egyes egyetemek kivonultak a homeopátia oktatásából, nem azt érik el, hogy a tudomány győzedelmeskedik a sarlatánság felett, hanem azt, hogy sarlatánság teret nyer a tudomány felett. Ugyanis a továbbiakban bárki oktathatja, vizsgáztathatja a tanulni vágyókat, viszont engedélyt a nem egyetemi végzettségre nem kapnak, így illegálisan végzik majd a homeopátiát. Ezzel az azt gyakorlókat, az azt igénybe vevőket a szürke, majd a fekete zónába taszítják.

A komplementer orvoslás nagy részét nem azért emelték be az egészségügyi ellátásba, mert az tudományos, hanem épp azért, hogy így komplementer orvoslásként a megfelelő alapvégzettségek birtokában orvos vagy egészségügyi végzettséggel is rendelkező természetgyógyász végezhesse. Azért emelték be, hogy ellenőrizhető tartományban legyen, és azért, hogy a beteget ne bizonytalanítsa el az egymáshoz nem illeszkedő kétféle ellátási rendszer. A komplementer orvoslás természetéből adódóan nem tud szakszerűtlen lenni, mert a beteg mindent megkap, ami neki létfontosságú. Az alternatív orvoslás lehet szakszerűtlen, de melyik orvos az, aki homeopátiás bogyóval akarja kezelni a vakbélgyulladást?

Az egészségügyi törvény adja meg a homeopátia legalitását

Nem vagyok homeopata. Orvos vagyok, belgyógyász, aki komplementer módszereket használ, és azon

belül egyszer-egyszer homeopátiás szert is. Nem használok többször homeopátiát sem, mint konzervatív gyógyszert. A homeopátia a komplementer orvoslás (vagy ahogyan az egészségügyi törvényünk fogalmaz, a nem konvencionális orvoslás) része. A nem konvencionális orvoslásról azért van külön passzus a törvényben, mert maga a törvény is elismeri, hogy ezek a módszerek nem feltétlenül tudományos alapokon állnak, de ettől még nem kevésbé fontosak.

Az egészségügyi törvény 104-es paragrafusa a következőképp szól:

A nem-konvencionális gyógyító és életminőség-javító (a továbbiakban együtt: nem-konvencionális) eljárások célja az egészségi állapot kedvező befolyásolása, a betegségek megelőzése, valamint az egészséget veszélyeztető, illetve károsító tényezőkkel szembeni védekezés lehetővé tétele.

(2) A nem-konvencionális eljárások az egészség és betegség eltérő szemléletén, a konvencionális, természettudományosan megalapozott eljárásoktól eltérő megközelítésből eredő módszereken alapulnak, amelyek ‒ a külön jogszabályban foglaltak szerint ‒ a konvencionális gyógyítási módszereket kiegészítő, helyettesítő, továbbá életmódjavító eljárások. Nem-konvencionális eljárás helyettesítő eljárásként csak orvosi ellenőrzés mellett alkalmazható.

(3) A nem-konvencionális eljárások körét és az egyes tevékenységek végzéséhez szükséges feltételeket külön jogszabály határozza meg.

Sehol nincs benne tehát az, hogy a nem-konvencionális eljárásoknak tudományos alapokon kell állniuk. Maga az egészségügyi törvény adja meg a legalitását a nem tudományos komplementer eljárásoknak! Milyen jogszabály alapján jár el a SOTE, amikor visszalép a homeopátia oktatásától, és vajon milyen jogi és szakmai érvek alapján oktatta 20 éven keresztül a homeopátiát?

A homeopátiát tehát nem lehet betiltani a jelenleg érvényes jog és a lakossági igény alapján. A homeopátiáról vagy a természetgyógyászat egészéről teljesen tudománytalan egyetlen véleményt alkotni, hiszen annyira sokféle és annyira sokszínű, hogy azt néhány vizsgálat és tudományos közlemény nem ítélheti el általánosan. Ez kb. annyira tudománytalan, mintha azt mondanánk, hogy a fizioterápia tudományos. Más oldalról Németországban az alacsony potenciák (tehát az alacsonyabb hígítások) nem is azonos jogi szabályozás alá esnek, nyilván az alacsony potencia, tehát a tízezerszeres vagy százezerszeres hígítás sokkal inkább előhívhat az élő szervezetben biológiai alapon is reakciókat, mint az ennél jóval nagyobb hígítások.

A homeopátia kapcsán nem esik szó azokról a gyógyszer-kipróbálási megfigyelésekről sem, melyek valamennyi homeopátiás szer bevezetésének alapját képezik, és az orvostörténet, gyógyszerészeti történet tudásbázisát alkotják. Vagy a nozódákról, vagyis a védőoltásokhoz leginkább hasonló megfontolás alapján gyártott kóros szövetekből és mikrobákból előállított szerekről, esetleg klasszikus monokészítményekről, melyek nyilvánvalóan teljesen másként és más hatásfokkal hatnak, mint a komplex homeopátia.

Vagyis, véleményem szerint, a komplementer medicina nem lesz szegényebb azzal, ha a homeopátia nem kellően megalapozottnak lesz nyilvánítva, de a betegek, akik esetleg szakszerűtlenebb formában kaphatják meg a homeopátiás eljárást, mindenképpen.

Forrás: Természetgyógyász Magazin

 

Cikk nyomtatása

Dr. Tamasi József

szerző

az összes cikk megtekintése

Vélemény, hozzászólás?